Ünnepnapok

[2004. október 15-25.]



Végre elérkezett a régóta, s nagyon várt október 15-e. Bár már a reptérre menet voltak gondok a kocsival,
de végülis csak sikerült kiérni idõben, szerencsére a gép is késett így nem volt gond.




Másnap délután indultunk Colorado-ba. A kocsi most is viccelõdött egy kicsit, de végül azért épp, h odaértünk a géphez.
Pittsburgh-ön keresztül repültünk Denverbe. Naplemente a felhõk felett.




Telefonközpont a reptéren




Ez már Denver. Elég szerény díszítést találak ki...




A terminálokat metro köti össze, itt épp inka piramisos a díszlet




Vezetõ nélküli szerelvények, az alagút falán kis propellerek vannak, amik pörögnek, ahogy a metro megy,
s tolja maga elõtt a levegõt, s szórakoztatják az utasokat:)))




A reptéren autót béreltünk, s kimentünk Estes Parkba. A YMCA-nek dolgoztam 2000 nyarán. S a Panninak köszönhetõen
2 éjszakára szállást is kaptunk. A tábor az egyik legnagyobb YMCA tábor az USA-ban, több mint 2000 vendéget tud
fogadni. S egy fantasztikus helyen 2000 méter felett fekszik, a Sziklás-hegység Nemzeti park mellett. A szarvasok, õzek,
medvék be-bejárnak a táborba, mikor megérkeztünk éjszaka épp egy csomó szarvas legelt a házak között.




Az egyik legjobb szálláson, a Wind River házban kaptunk szobát.




Szoba fantasztikus kilátással




Ezt láttuk, ha kimentünk az erkélyre




Mount Y




Balra a Longs Peak (4200 m magas, 2000-ben voltunk fent rajta)




Twin sisters




A Nagy vízválasztó




Ági és a bérelt autó (Dodge Stratus) a Wind River elõtt




A tábor fõépületei, a Front desk




A fõbb épületek szembõl




Templom




Willome (ez azután épült, h én itt jártam)




A Long house (hatalmas rendezvény csarnok)




A Long house aljában található a conference services, ahol én is dolgoztam, már akkor is ezeket
a truck-okat gyûrtük, bár akkor a piros még teljesen új volt




Long house oldalról




Ilyen kabinokat is lehet bérelni. Vannak lakókabinok, s vannak olyanok, amikben találkozókat lehet tartani.




Ez a Mountainside lodge, a tábor legmagasabban, különállóan fekvõ háza. Ez volt a kedvencem, nagyon hangulatos.




Vasárnap délelõtt lementünk Estesbe misére. Lengyel származású pap a plébános, s a mise alatt
volt pár nagyon jó poénja. Csodálkoztam, h rajtunk kívül senki se mosolygott, de a Panni mondta,
h mindig ugyanezeket mondja...:))




Mise után Mike és Panni megmutatták, h este hová menjünk hozzájuk vacsorára, ill. hol indul az ösvény a Gem Lake-hez.




A Gem Lake-hez fel kell menni a sziklák tetejére, de megéri, mert nagyon szép és a kilátás is.














Estes Park és a víztározó felülrõl





Jó kis (és nagy) sziklák mindenfelé














Sajna már a legtöbb aspen (nyár) fa lehullatta a lombját, de az élénk sárga leveleikkel nagyon szépek a fenyõk között




A lukas csizmatalp (oldalról úgy nézett ki, mint egy csizma)




Végre felértünk a Gem Lake-hez, ami a nevéhez híven télleg olyan, mint egy ékkõ, vagy gyöngyszem




Nem rossz, mi?




Délutánra pedig beneveztünk egy 1 órás lovastúrára a YMCA lovardájában.
Szerencsére a nyári turistaszezonon túl csak 5-en voltunk a csoportban




Ági Dolly-t kapta




A kávboj pedig Toby-t:))




Biztos, h nem dob le?:))




Elég vadregényes helyeken mentünk, de a lovak tudták a dolgukat, csak haladtak szépen sorban




A környék egész elviselhetõ volt:)))




[film a lovas kalandokról: mpg, 0:51, 9M]




Lementünk Loveland-be, ami több száz méterrel lentebb van, mint Estes Park, s egy fantasztikusan szép völgyben
vezet le az út.




Onnan jöttünk




Õszi színek Lovelandben




Ide jártunk autót javíttatni 2000-ben, mert itt volt Ernie Honti-ék mûhelye.
Úgy tûnik már eladták.





Estes Park, mivel ez a Sziklás-hegység nemzeti park keleti bejárata, elég sok turista fordul meg erre,
s sok kis ajándékbolttal készültek is a fogadásukra




Stanley hotel, a legelitebb szállás Estes Parkban (itt forgatták a Dumb and dumber-t)




Szerény házsor




The other side étterem, itt pincérkedtem 2000-ben




Nem szokatlan látvány: szarvas, õz az út mellett









Másnap a nemzeti park felé vettük az irányt, ez a bejárata. Traverzálni akartunk a Trail ridge road-on.
Egy fantasztikusan szép út, amely átszeli a parkot, s nem mellékesen Észak Amerika legmagasabban lévõ
betonozott útja (3713m). De sajna a hó és a szél viszonyok miatt lezárták.




Útzár




Amikor odaértünk, akkor jött kifelé ez a szottyadt kis hókotró, érdemes a lapátját is megfigyelni...:)))
talán volt alapja a lezárásnak..




Megnéztük azért a régi hágó utat (Old Fall River road) is, persze az is zárva volt.




Ezért a Medve tó felé vettük az irányt




A parkolóban hózápor fogadott














Medve tó




Hózik-zik-zik:))









Majd lementünk a Sprague tóhoz is




Érdemes körbesétálni,




meg erre kimászni..




Ezután még nézelõdtünk egy kicsit a parkban














Felmásztunk ide is (a legelsõ kép itt fent készült)




Kilátás a szikláról









Szép jégvájta völgy (itt megy fel az Old Fall River road)




Majd továbbindultunk dél felé, a 7-es út felé (ezt Peak-to-Peak highway-nek is hívják)
de a látvány és a szivárvány miatt meg kellett állni..




Közben utunkba akadt a Mary's lake




Kapu




Sofõr




Az út mellett láttunk egy szép kis templomot, meg is álltunk gyorsan körbenézni





Hopp, még egy szivárvány....a jobb alsó kép pedig haloványan az El Captain-re emlékeztet..









Útszámozás Colorado zászlóval




Frisco-t értük el estére.. na nem a san, ez csak sima..:))) s itt kerestünk egy motelt éjszakára
Nagyon fura volt különben, mert a Subway már 8-kor bezárt hétköznap, így ott nem tudtunk enni..




A városka felett már havas csúcsok magasodtak




Reggel Denver felé indultunk kis kerülõvel...Jobbra a beckenridge-i sípályák (Anta ismerõs?:)))




Itt is már havas az utak széle




A Hoosier hágón kereszteztük a Nagy Vízválasztót (11542 láb, ~3500m)




Kilátás a hágóból




Fairplay-ben reggeliztünk egy nagyon aranyos kis pékségben, helyi emberek társaságában




Reggeli után folytattuk utunkat Denver felé, már laposabb, de nem kevésbé szép, vidékeken




Azért a hegyekre még visszanéztünk









Kis hágó a síkság fölött, háttérben a Sziklás-hegység




Megérkeztünk Denverbe, a Corrs sör hazájába




Szerencsére maradt egy kis idõnk, hogy körbenézzünk a belvárosban.
Ráadásul, amikor parkoltunk le, egy fickó tök jó fej volt, mert õ akkor indult
s mondta, h a parkolóórájában még van egy óra, s álljunk oda a helyére..




Igazi metropolisz




Szent és a profán














A Mátrix is így kezdõdött..:))









A helyi Váci utca




Az élelmes megfigyelõ egy Subway-t vehet észre a kép baloldalán (ugye KSZM?:)))




A Kongresszus épülete "szép" aranykupolával




Népmûvelés a fõutca közepén




Sajna 40 perccel az indulás elõtt értünk csak a check-in-hez, holott 45 perccel elõtte kellett
volna, s a kõszívû check-ines nem engedett fel, hanem átrakott egy késõbbi gépre. Buffalo-hoz
képest itt sokkal komolyabb a biztonsági ellenõrzés: nekem 2 db negyed dolláros miatt kellett különellenõrzésre
mennem, az Áginak pedig a nadrággombjai miatt. Azt mondom se kell, h a cipõket alapból berakatják a röntgengépbe.
Engem egy fickó ellenõrzött, az Ágit meg egy nõ. Elõbb végignézett a kézi fémkeresõvel, majd
megtapogatta a hátamat, s a hasamat is.. szerencsére a testüreg vizsgálattól eltekintett, akkor igazán mérges
lettem volna..:(((( amikor fotóztam, azert bíztam benne, h nem ugranak rám, s nem veszik el.. szerencsére nem




Az átszervezés miatt nem Charlotte,NC hanem Philly-n keresztül repültünk Buffalo-ba.
A reptéren mindenütt automata defibrillátorok figyeltek a falon.
Itt kezdett elég parás lenni a dolog, mert sorban cancel-elték a járatokat, s a milyenkre is több
órás késést mondtak, de végül vmi csoda folytán, csak kábe 1 órát késtünk




Egy elég kis géppel mentünk, nem sok utassal. Annyira kicsi volt a gép, h mielõtt elindultunk, a stewardess kért
6 önként jelentkezõt a gép hátsó részébõl, h a jobb súlyelosztás miatt üljenek a gép elsõ részébe.:))))
Az is tök fura volt, h - bár közel állt meg a gép - de be kellett gyalogolni az épületbe. (Ferihegyen szerintem mindenképp csak busszal lehet menni)




Másnap a Niagara vízesést vettük célba




Hajókáztunk a Maid of the Mist-tel














Majd megnéztük a Cave of the Winds túrát is




A jegy mellé kaptunk egy-egy fantasztikus minõségû gumiszandált (állitólag ezeket a végén összegyûjtik, s elviszik Afrikába)




Majd lelifteztünk, s indulhatott a túra




Oda mentünk fel, de már elég hûs volt a víz:)))




Jó vizesek lettünk




Két éjszakát Jill-nél tölthettünk, köszönet érte!




Csütörtökre Toronto-t terveztem be




A CN torony, a világ legmagasabb épülete 553 m magas (még a moszkvai tv toronynál is magasabb kicsivel:))




Ez egy meglepetéses nap volt, mert itt szálltunk meg..Kaptam egy jó tippet: nagyon kedvezõ áron
lehetett venni a csomagot, aminek a része volt egy éjszaka egy 4 csillagos hotelben,




Mi a 27-en laktunk, az emeletek felsõ felét külön liftek szolgáltak ki




Kilátás a szobából




A csomag része egy vacsora,




színház: a Mamma Mia-t néztük meg (ABBA számokra épülõ musical - nagyon szuper!)




és egy buszos városnézés




2 óra alatt elég jól bejártuk Toronto-t, s a sofõr tartotta közben az idegenvezetést




Itt is akad pár felhõkarcoló




Így épül




Itt is maradtak templomok a toronyházak között




Érdemes megnézni az igen kreatív utcatáblát: Avenue road:))) kb. Sugárút út (állitólag a város nem tudott megegyezni, h mi legyen a neve)




A Szt Lõrinc vásárcsarnokban reggeli/ebédeltünk (szerintem nem ér a pesti nyomába)




Majd a CN torony következett




Itt elõször át kellett menni egy szagló kapun: sziszegve levegõt fújt az emberre, s közben
szagolt robbanóanyagért




Plasztik rénszarvas... állitólag pár éve teli volt velük a város (vmi mûvészeti projekt), de mára már nem sok maradt.




Poén, mert a lift akna és az ajtó is átlátszó, így jó kilátás nyilik a városra felmenet




Toronto downtown




A kép közepén a hotelünk




Az Ontario tó, Toronto kis reptere




Kipróbálhattuk, h milyen érzés 342 m magasból lenézni, úgy hogy egy üvegjárdán állunk









Elõször kicsit fura, de aztán meg lehet szokni




342 m




Kint elég jó "szellõ" fújdogált.. (a legfelsõ kilátópontra (447m) nem mentünk fel, mert az már sajna ködben/felhõben volt)




[film a liftezésrõl avi, 0:39, 8.1M]




A város közepén, a felhõkarcolók között van egy pár bronztehén, amiket egy tehetõs gazda adományozott a városnak,
h sohase felejtsék el a városban se a természetet, az állatokat
Este még elmentünk a torontoi IMAX moziba, ami IMAX dome (kupolás, planetárium-jellegû mozi)
Vicces volt, mert ahogy mentünk kifelé, az autó kicsit megzakkant a belváros közepén, s nem akart
indulni, ráadásul a belsõ sávban... egy idõ után fogtam magam, s kitoltam egy merõleges utcába..
pár perc múlva jött egy csomó motorosrendõr, s lezárták azt az utat, aminek a közepén az elõbb még
álltunk, s jött egy nagyon hosszú küldöttség.. azért örültem, h nem elõbb jöttek




Szombaton délután a kb. 1 órányira található Letchworth parkba indultunk




Pumpkin sale









A parkban fantaszikus õszi színek és vízesések fogadtak minket




Az alsó vízesés




Kiszakadt egy darab szikla



















Középsõ és felsõ vízesések




Vasúti híd a felsõ vízesés fölött









Vonat a hídon




Vasárnap este még kimentünk, s megnéztük a kivilágított Niagara vízesést












Hétfõ délután pedig Áginak sajna fel kellett ülni a repcsire....:(((( Ameddig vártunk a gépére, pont akkor érkezett meg Buffalo új püspöke.
Egy csomó tévéstáb, meg fogadóbizottság várta õt.